Oldal kiválasztása

Varró Huba barátom felkérésére kapcsolódtunk a Kökényes Néptáncegyüttes edzőtábori programjába, és egy kicsit megroppantottuk őket a mezőszopori anyaggal.

Aztán, mivel régi vágyam volt a Szegedi Szabadtéri Színpad, így ha már arra jártunk – vagy legalább is közelebb voltunk, mint Egerszegről – , átkacsintottunk oda is egy Romeo és Júlia erejére. Már a műsor előtt kérdőívekkel bombázott minket a Színpad egyik munkatársa. A kérdésére adott válaszunkra, hogy először vagyunk-e (igen), őszintén megdöbbent: ilyennel még nem is találkozott. Azt mondta, jó lesz, mi is vissza fogunk majd járni.

Hát hogy is mondjam… lehet, hogy csak a Broadway után, de a darab nem győzött meg egyikünket sem, sőt! További színházi kritikába inkább nem is mennék bele – maradjunk ennyiben. Lehet, hogy csak rossz darabot fogtunk ki, de nem emiatt fogunk menni még egyszer, az biztos.

Szegedi Dóm a színpad háta mögött